Önkormányzati kérdőív

2023.02.28. Tisza-tó térség

Bevezetés

Az önkormányzatok számára kiküldött kérdőív célja, a térségben lévő döntéshozók és települések turisztikai, pontosabban az aktív és ökoturisztikához kapcsolódó helyzetének felmérése. A kérdőívelemzése által választ kaptunk arra, hogy mely területekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani, milyen tényezők lehetnek gátló hatásúak, illetve, milyen adottságok emelkednek ki már jelenleg is a területen döntéshozói szemszögből.

Felkészültség, célirányok

Az turizmusra irányuló általános kérdésekből megállapítható, hogy a térség településeinek nagy részének van turizmusból származó bevétele, azonban nem minden település rendelkezik ezt támogató stratégiával, illetve nagyrészt nem rendelkeznek olyan munkatárssal, aki célzottan ezen a területen segíti a település fejlődését. Kiderült az is, hogy javarészt a többnapos turizmus támogatása, az elérni kívánt cél, melynek célközönsége az általános és középiskolás táborozók, a családosok, illetve a fiatal és középkorú baráti társaságok.

Túratípusok szintjén legmagasabban a kerékpáros turizmus jelenik meg, mint fókuszterület, utána, szinte egyenlő hangsúllyal a horgász és vízi turizmus következik, és megjelenik a fürdő- és strandturizmus, valamint az ökoturizmus is.

Térséghez kapcsolódó megállapítások

A kapott válaszok alapján, a térség megközelíthetőség viszonylag egyszerű, azonban közösségiközlekedéssel már nehézkesebb. Van több, természetközeli kikapcsolódást támogató attrakció, azonban épített attrakcióból kevesebb található. A kérdőív alapján szálláshelyekből is aránylag több található, de lenne még tér a fejlődésre, csak úgy, mint azok ár-érték arányban és minőségben. Vendéglátó egységekről és a strandokról is hasonló következtetések vonhatók le, azzal a különbséggel, hogy ezekből valamivel kevesebb van a szálláshelyekhez viszonyítva.

Programok terén kulturális és aktív turisztikához köthető eseményekből elégséges, de korán sem ideális mennyiségű kerül megrendezésre. Míg sportolási lehetőségből hasonló a helyzet, addig az eszközkölcsönzők száma, valamint az ott található eszközök minősége és eszközök elérhetősége már alacsonyabb értékelést kapott, kiemelve a rendelkezésre álló eszközök számát. A kerékpárosmegállópontok és a kikötőpontok elérhetősége is elégségesnek, de korántsem elégnek bizonyul, itt kiemelendő, hogy a kikötőpontok jobb elérhetőséggel rendelkeznek a válaszok alapján. Minőségük, csakúgy, mint számuk megfelelő, de nem ideális.

Fejlesztéssel kapcsolatos megállapítások

Lehetőségek

A válaszok szerint az egyes attrakciók nyitvatartása pozitív irányba terelheti a térség vonzerejét, azonban nem döntő tényező. Nagyobb lehetőség rejlik a kitöltők szerint, az időjárás független és a többévszakos programok szervezésében. Ennél nagyobb potenciállal rendelkezik az infrastruktúrafejlesztésben az attrakciók elérhetőségét növelve, valamint a vízminőség fenntartására és javítására irányuló törekvésekben.

A kérdőívre alapozva a környezettudatos megoldások rendelkeznek potenciállal, azonban ezeknél hangsúlyosabb tényezők lehetnek a digitalizáció, a program és túratervezést segítő felületek kialakítása, valamint kiemelten az információs és tájékoztatási rendszerek kiépítése.

A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális elemek közül, a legnagyobb lehetőséget a pihenőhelyek létesítésében, a biztonságos strandok és fürdőhelyek kialakításában, a gasztronómiához kapcsolódó fejlesztésekben és a tanösvények, kerékpárutak és víziutak fejlesztésben láttak.

Kockázatok

A kitöltők szerinti legfőbb kockázatot a környezetrombolás és a helyi élővilág életterének csökkenése jelenti, ezek mellett pedig kockázat lehet még, a túlzott beépítettség és a lakóingatlanok helyzete, valamint a tömegturizmus. A fentiekhez kapcsolódva a kitöltők nagy része korlátozná a motorral hajtott vízi járműveket és a part menti beépítéseket is.

Helyi és térségi tényezők

Térségi szinten, a válaszadók legmeghatározóbb attrakciónak a kerékpárutat, az Ökocentrumot, a Kiskörei hallépcsőt, a vízi kilátókat, tanösvényeket, a madárrezervátumot, a strandokat és a Sarudi élményfalut, valamint általánosságban a vízi világának csónakkal való bejárhatóságát tartották. Alulértékelt attrakciókként, a hallépcső és a térség gyűjteményes házak és múzeumok jelentek meg.

A kitöltők fejlesztési ötletei a térségre, a közlekedési infrastruktúra és az elérhetőség fejlesztése, összhangban lévő, több települést összekötő rendezvények és attrakciók építése, sporthorgászat és vízi közlekedés elérhetőségének javítása, valamint szálláshelyek építése volt.

Gátló tényezőkként a források hiányát vagy azok pontszerű, nem hálózatos felhasználását, az együttműködések hiányát és a tópart beépítését és kizsákmányolását, és így a vidék hangulatának lerombolását nevezték meg.

A települések helyi szinten hagyományőrző és gastro programokkal, öko- és aktív turisztikához köthető attrakciókkal és programokkal, valamint rekreációs és kultúr létesítményekkel tudják fogadni az oda érkező turistákat.

Helyi szintű lehetőségekként megjelentek a fürdőzéshez és strandoláshoz kötődő fejlesztések, a kerékpározáshoz, sporthorgászathoz és vízi sportokhoz köthető lehetőségek, kiemelve az infrastruktúra fejlesztést, valamint említésre kerültek a különböző típusú szálláshelyek fejlesztése és a kifejezetten ökoturizmushoz köthető attrakciók kiépítése.

Gátló tényezők közül a válaszadók jelentős része a forráshiányt nevezte meg, ezen felül a rosszállapotú közlekedési infrastruktúra és a munkaerőhiány került említésre.

Összefoglaló

A települések felkészültségét nézve, a térségben egyre növekvő turizmust nehéz megfelelő módon kezelni és felhasználni a helyi életszínvonal növelésére. Ezt tovább nehezíti az általános forráshiány és a térség szereplőit és fejlesztéseit összefogó szervezet és kommunikációs háló hiánya. Térségi szinten a beépítési és természethasználati szabályozás hiánya, és ebből következően a térség vidékies, háborítatlan, csendes hangulatának és természeti értékeinek sérülése is megjelent, mint potenciális veszélyforrás.

A térség legnagyobb potenciálja, annak aktív- és ökoturisztikai adottságaiban rejlik, ezt bizonyítja, hogy a kérdőív értékelése során legtöbbször a már meglévő és működő kerékpáros és vízi infrastruktúra továbbfejlesztése, a sporthorgászat támogatása és az ökoturisztikához köthető attrakciók fejlesztése és kiépítése jelent meg, mint fejlesztési ötlet.

További lehetőségeknek ad alapot, hogy helyi szinten több sporthoz és gasztronómiához köthető programot szerveznek, továbbá van igény térségi együttműködésekre alapozott fejlődésre. Emellett általános megállapítás volt, hogy szükség van, ezt a fajta turizmust támogató szálláshelyek kialakítására is.