A Tisza-tó térségének átfogó vizsgálata, alapadatok és folyamatok feltárása által. A munka során összegyűjtöttük a térségben működő partnereket, akik alkalmasak lehetnek a közös gondolkodás és stratégia-alkotás után annak végrehajtására.
Az utóbbi évek globális kihívásainak hatására, a fenntarthatóság és az egészséges életmód jelentősen felértékelődött a lakosság körében. A klímaváltozás hatásainak felerősödése, a Covid-19 járvány, az energiaválság is e folyamat felgyorsulását és kicsúcsosodását idézte elő. A változások átformálták a fogyasztói szükségleteket, így a turizmusra is nagy hatással voltak. Ebben az átalakult környezetben az aktív- és ökoturizmus képes volt a növekedésre, hiszen alapelveiben a fenntarthatóság, a fizikai aktivitással járó élménykeresés, a rekreáció és az egészséges életmód filozófiáját képviseli. A növekvő fogyasztói igényekhez illeszkedő fejlesztések keretrendszerének meghatározására hazánkban is egyre nagyobb igény mutatkozott. Erre válaszolva hiánypótló jelleggel született meg, a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia. A stratégia, a magyarországi aktív turizmusfejlesztési irányait és alapelveit fekteti le. A helyzetfeltáráshoz készült kutatás alapján kijelenthető, hogy a hazai lakosság több, mint fele potenciális aktív turista és a vizsgált túratípusok (gyalogos természetjárás, kerékpározás, vízi túrázás, síelés, vitorlázás, valamint lovaglás) mindegyikére igaz, hogy népszerűségük növekedni fog.
Az országos stratégiában megfogalmazott térségi gondolkodáshoz kapcsolódva kezdődött meg a térségi aktív turisztikai fejlesztési stratégiák kidolgozása. A térségi stratégiák célja, hogy aktív turisztikai szempontból átfogó képet adjanak egy-egy térség jelenlegi állapotáról, helyzetéről, annak adottságairól, továbbá iránymutatásként szolgáljanak egy térségi szinten jól működő aktív turisztikai termékkínálat létrehozásához. Ez a térségi tervezés folytatódik a Tisza-tó térségében is a helyiekkel együttműködve, a korábbi tervezési tapasztalatok integrálásával.
A Tisza-tó, mint turisztikai szempontból is értelmezhető térség, az emberi beavatkozásnak köszönhetően jött létre. Az itt elhelyezkedő települések lakói, tradicionálisan nem turisztikai jellegű tevékenységekből tartották fenn magukat, sokkal inkább a mezőgazdaság dominált. A Kiskörei erőmű megépülését követően, a Tisza-tó létrehozásával azonban létrejött egy olyan attrakció, amely az évtizedek múlásával egyre erősebb turisztikai vonzerőt volt képes generálni. A települések párhuzamos alkalmazkodása az új turisztikai erőtérhez és a jelentkező igényekhez azonban elmaradt. Nem voltak képesek a profilváltásra és a turizmusban lévő potenciál kiaknázására. Ezért a térségben a turizmus egyelőre nem tudott még olyan társadalmi és szolgáltatási változásokat indukálni, melyek más turisztikai térségekben jellemzően már lezajlottak, illetve az életszínvonal és népességmegtartó erő növekedésével járnak. A terület ilyen jellegű egyedisége, alapelvárásként hozza magával, hogy a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia megállapításai, a dokumentumban kiegészítésre kerüljenek a speciális helyzetnek megfelelve, hisz a térség egyik legerősebb turisztikai terméke, az egyedi térségi adottságokhoz illeszkedve, az aktív- és ökoturizmus kell hogy legyen.
Modern társadalmak életmódjának egyik alappillérévé a digitális hálózatok, a felgyorsult információ szolgáltatás és- fogyasztás vált.2022-ben globális szinten az okostelefon felhasználók száma meghaladta a 6,5 milliárd főt. Az átlagos napi okostelefon felhasználás mértéke, főre lebontva meghaladja a 3,5 órát, míg a képernyő előtt töltött napi idő mértéke, közel 7 óra. Ezen szokások alakulásával párhuzamosan a digitalizáció, az online felületek és megoldások, a mobil applikációk fokozatosan beépültek a turisztikai szolgáltatásokba is és új utakat nyitottak meg az utazások tervezésében, népszerűsítésében, foglalásában és a különböző szolgáltatási elemek, tevékenységek átélésében is. Napjainkban, globális szinten az utazások 80%-a online foglalás útján kerül rögzítésre. Fontos megjegyezni, hogy a direktfoglalások (nem online ügynökségen keresztül) mértéke egyre növekszik. Utóbbi szorosan kapcsolódik az ökoturizmus ideológiájához, mely a direkt, helyi szolgáltatók támogatását képviseli és a fenntartható szellemiség részét képezi. A digitális információ a szolgáltatások beépülését és annak pozitív felhasználói lehetőségeit, az aktív- és ökoturizmus egyes elemeiben később közelebbről is megvizsgáljuk.
A környezeti és éghajlati változások, valamint a pandémia okozta kihívások a fenntarthatóság fogalmát, illetve a környezetvédelem szellemiségét trenddé, kiemelten fontos társadalmi értékké emelték fel. Ezen fogalmak a társadalmi rendszerek széles skálájába beépültek - mint termékgyártás, kommunikáció, oktatás, életmód stb. - így a turizmusba is. Nemzetközi kutatások alapján az elmúlt pár évben a következőképpen változott a fenntartható utazások mértéke:
- a nemzetközi utazók 87%-a preferálna fenntartható megoldásokat utazásaik során (Booking)
- 2017 óta 7%-kal nőtt a fenntartható megoldásokkal élők száma utazásaik során, mely 1,3 milliárd főt jelent globális szinten (ResponsibleTravel)
- 83%-a a kutatásokban résztvevőknek, mélyen hitt a fenntartható megoldások fontosságában a turizmusban (Statista)
- 10-ből4 utazó választana „ökoszállást” (TravelAgent Central)
- utazók 75%-a fizetne többet fenntartható szolgáltatásokért (Operto)
- utazók 54%-a választja szívesebben a lokális termékeket utazásaik során (Booking)
- 10-ből 8 utazó tudatosan figyeli hulladék termelési szokásait utazásaik során (Booking)
- Az ökoturizmus világpiaci értéke, becslések szerint 2027-re eléri 333,8 milliárddollárt. 2018-ban ez a szám 181,1 milliárd volt. (Allied Market Research) Európában hozzávetőlegesen 51%-os növekedést jósolnak a szakértők.
Ugyan a fenntartható, környezettudatos gondolkodás és szemlélet a nyugati társadalmakban kiegyensúlyozottabban és szélesebb körben van jelen, mint hazánkban, a trend terjedése azonban a magyarországi kultúrába is beépülni látszik és növekedése prognosztizálható. Követendő és jól működő minták feltérképezése a skandináv térségben, kiemelten Finnországban javasolt. 2021-es Cambridge-i Egyetem által végzett turisztikai kutatás szerint, globális szinten Finnország a legjobban teljesítő nemzet a fenntartható rendszerek kivitelezésében a turizmus területén.
